2010. augusztus 9., hétfő

Októberre várva

Nem tudom, ki hogyan látja, de nekem meggyőződésem, hogy a közszféra szinte teljesen megbénult. Egyik része a biztos kirúgást várja, és igyekszik nem cselekedni, a boldogabbik fele az irodabútor-katalógusokat böngészi, így nem marad elég idő, energia, életkedv döntéseket hozni.

Egy szervezetben, ahol a fa-struktúra szigora megkérdőjelezhetetlen (elöljáró tiszteket tisztelem, szeretem), minden meg nem hozott döntés által keltett zavar alsó hangon is meghatványozódik: az alsóbb szintek (ahol magam is élek) a tökéletes információhiányban, az álhírek mocsarában, az utolsó előtt pillanatban meghozott, döntően rossz és minden szakmaiságot nélkülöző döntések zűrzavarában evickél.

Eszmétlen fárasztó és lélekölő ez. Pedig, úgy érzem, magamhoz képest igencsak produktív időszakom élem. Csak éppen nincs mit alkotni. Legfeljebb túlélni. De ehhez egyre kevesebb kedvem van.

Csak jönne már az az október, dőlne el végre minden!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése