2010. augusztus 28., szombat

Durván unom már,

hogy az úgynevezett kommunikációs ügynökségek permanensen hülyének néznek, és rengeteg fölösleges pluszmunkára kényszerítenek.
  1. Az egyik bátran azt állítja, hogy a rendelkezésére bocsátott szerverre minden extra programozástól mentesen feltett, egyébként bárki által ingyenesen használható e107 CMS az ő szakmai műhelytitka, és nem hajlandó az admin jelszót megadni, mert úgymond a megrendelő (képviseli: én) üzleti titkokba nyerne bepillantást (pedig csak a SEO szempontjából tűrhetetlen vackot, amit feltett, szeretném rendbe tenni).
  2. A másik sértetten reklamál, hogy a kiadványt, amelyet egyébként neki kellene A-tól Z-ig megcsinálnia, Indesign file-ként küldöm át neki, kompletten előkészítve, előméretezett fotókkal, előre definiált szövegstílusokkal, soregyennel. Ő ezzel szemben Wordben kérné a szöveget, mert ők ezt így szokták, különben pedig nem is tudja megnyitni az Indesign file-t. De akkor mivel akar kiadványt szerkeszteni? Ólombetűkkel? (Bár legutóbb épp Illustratort használtak volna egy többoldalas, nem is annyira egyszerű kiadvány nyomdai előkészítésére)
  3. Egy harmadik ész nélkül bemásolja az általa tervezendő szórólapra a meghívó teljesen nyers, általam emailben elküldött tényeit, ömlesztve, komolyabb tördelés nélkül, és arra képtelen, hogy úgy alakítsa azt az A/5-ös felületet, hogy legalább tárgyként kicsit vonzó legyen. A meghívó szövegét végül megírtam, és csak annak örülhetek, legalább ezt nem én tördeltem véglegesre (csak elmondtam emailben, hogyan kellene). Náluk egyébként a sajtóanyag többoldalas és használhatatlan, viszont rendkívül előkelően presskitnek nevezik azt az ótvar vackot, amit előállítanak.
Az említettek mindegyike magát komolynak tartó, közbeszerzésre jogosult, rendesen adózó, jegyzett kommunikációs cég, nem szomszéd Pisti wannabe sufnituning vállalkozása. Bár azt gondolom, Pistivel sokkal könnyebben szót értenék, apró bakijait is könnyebb lenne orvosolni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése