2013. július 21., vasárnap

Szekeres Éva (1944–2013)

Édesanyám, Szekeres Éva 1944. február 7-én született Szegeden Szekeres János és Bárkányi Eszter második gyermekeként.
Ilia Mihályné osztályában érettségizett 1962-ben. Felvételizett a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar-orosz-testnevelés szakára. Nem nyert felvételt, így az Utasellátónál kezdett el dolgozni. Rövid ideig orvosírnokként dolgozott a II. Kórházban, majd a vendéglátóiparban kezdett dolgozni.
Több szegedi vendéglátóhelyen üzletvezető-helyettes, később üzletvezető volt. A kilencvenes évek közepén került a Megyeház Étterembe, ahonnan üzletvezetőként ment nyugdíjba 2006-ban.
Első, sikertelen házassága után elvált, 1975-ben ismerte meg Sarnyai Tibort, akivel élete végéig élt. Harmincnyolc éves kapcsolatukat mindvégig szeretet, megértés és határtalan tolerancia jellemezte.
Egyetlen gyermekük 1979-ben született.
Élete a legszűkebb családja körül forgott, aggódó, gondoskodó társként, anyaként támaszkodhattunk rá bármikor. Másokkal nehezen alakított ki bizalmi viszonyt, ha viszont sikerült, kapcsolatait ápolta, odafigyelt a másik emberre.
Tavaly szembesült azzal, hogy testét megtámadta a halálos kór. Szeretett volna még élni, ezért – sajnos – mindenben alávetette magát az orvosok utasításainak. Úgy tűnt, sikeresen szállt szembe a rákkal, a tünetek enyhültek. Jókedvűen élte meg gyermeke házasságkötését.
Július 8-án légzési nehézségekre panaszkodott, majd a kórházban, tragikus hirtelenséggel elhunyt. Nyugodjék békében.