Minden társaságban, ahol eddig jártam, életkortól, műveltségtől, megszerzett papíroktól függetlenül, valahol a harmadik feles tájékán (tehát még a tajtrészegségen ideát) előkerül az a pofa, aki a világ minden búját, bánatát a zsidók világméretű összeesküvéseként magyarázza. Az pedig, aki közbeszól, hogy ezt a ciki ügyet nem kellene bolygatni, hamar a társaság legnépszerűtlenebb tagja lesz akkor is, ha egyébként a többség nem zsidózna.
A másik kedvenc, aki kifejti, hogy neki mindössze két létfontosságú dologra van szüksége, benzinre a kocsijába, és bagóra a szájába, a többi egyáltalán nem érdekli, minden más felőle megdögölhet.
Ui.: Az obligát Fidesz-szavazót pedig már nem is hozom szóba…
