A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hvg. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hvg. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. július 22., kedd

Bolsevik volt-e Szentmihályi Szabó Péter?

Apámat a nyolcvanas évek elején megbuktatták, amikor azt találta mondani, hogy a szociáldemokrata párt század eleji programjának sok eleme még ma is aktuális. A gulyáskommunizmusban arról beszélni, hogy a nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás jelszavával ismerős programnak még vannak megvalósításra váró részei, utóvizsgát ért. Ez a félmondat nem forradalmi ellenállás, nem bátor ellentmondás, mindössze pimaszság volt. Fricska, amelyet nem minden oktató fogadott örömmel.

A HVG Online Szentmihályi Szabó Pétert 1977-es versével abban a hamis színben szeretné feltüntetni, hogy bolsevik volt. A 77-es szövegből azonban nem ez derül ki.

Olvasni sosem egyszerű, de pártállami viszonyok között, a legvidámabb barakk kulisszái között egy fokkal talán még nehezebb. Azért próbáljuk megtenni.

Szentmihályi ebben a versben két ikonikus, erősen kanonizált, munkásmozgalminak mondott költő, Petőfi és József Attila soraival kéri számon a valóság és a párt retorikája közötti különbséget. Azt mondja, mint az egyébként párttag apám, hogy a kommunista programpontok közül még volna mit megvalósítani. Hogy nem értünk oda, bármennyire is ezt állítjuk.

Szentmihályi verse nem a rendszer mellett tesz hitet. De nem is bátor ellenállás, nem heroikus kiállás. Mindössze pimaszság. Sem túl, sem alulértékelni nem kell.

Persze a gyors kattintások és átlós olvasások korában a hatszor egymás alá írt kommunizmus pont elég súlyos ahhoz, hogy valakit tökéletesen diszkreditáljon – legalábbis a HVG Online szerint.

Update, aznap 10:33-kor:…és a Cink szerint is.

Update, aznap 19:30-kor:… Pető Péter linkelte nekem a Twitteren. Ez alapján a versbéli pimaszságot tartom, de arról már másképp is lehet vélekedni, bolsevik volt-e a hetvenes években Szentmihályi.




2011. július 19., kedd

Melegfront van a HVG-nél is

A Harmadik Út gyűlése a Hősök terén

Fotó: HVG

A harmadik út bukása

A harmadik út koncepciója – melynek elméleti alapjait Anthony Giddens tette le, és elsőként Tony Blair ültetett át a gyakorlatba – tulajdonképpen már a kilencvenes években az európai baloldal vezető irányzatává vált. Újdonságerejét az adta, hogy liberális elemekkel frissítette föl a klasszikus szociáldemokrácia gazdaságpolitikai és társadalomszemléleti nézetrendszerét. Ezt az irányvonalat igyekezett meghonosítani Gyurcsány Ferenc Magyarországon, de már a kezdet kezdetén világossá vált, hogy nem sok fogadókészség mutatkozik a hazai baloldalon. Gyurcsánynak még saját pártjával sem sikerült megértetnie és elfogadtatnia a harmadik út alapelveit, ráadásul az évtized végére a harmadik út európai szinten is kifulladt, végül a világválság adta meg a kegyelemdöfést. A harmadik út bukása Európában is komoly vákuumot teremtett, az európai baloldal értékválsága jelenleg is meghatározó, és összeurópai szinten zajlik az útkeresés (lásd: „amszterdami folyamat”).

via hvg.hu

Anthony Giddens Third Way gondolkodásának illusztrálásaként a Hősök terén bohóckodó Csurkát befotózni szerintem nagyon kínos, de inkább szar vicc (és még csak nem is vicces…)