2013. augusztus 21., szerda

A most divatos műértelmezés kapcsán

  1. Semmilyen művészet nem kötelező. Idegesít a könyv? Leteszed. Nem tetszik a zene? Felállsz, csendben kimész. A neked nem tetsző festmény sem kell ájultan nézni. Arrébb állhatsz csendben. Nem működik az előadás neked? Nem veszel jegyet, nem kapcsolsz oda a tévén. Béke van.
  2. Ha kéjesen borzongsz, ha felháborodsz, ha utálkozol, ha frenetikusan gyűlölöd, vagy ha szereted és megérted a művet – hatást keltett, elérte a célját, működik, minőségi munka.
  3. Ha le sem szarod, akkor az alkotás megbukott.
  4. A politikának semmi köze a művészethez (hiszen a művészet megtörténik, jellemzően a szubjektumban, lásd fenti pontok), véleménye nem releváns, természetesen elmondhatja, ha van neki és a sajtó, amelyet ez a vélemény valamiért érdekel, közvetítheti, de a legtermészetesebb módon szarom le a politika bármilyen véleményét bármilyen műalkotásról.
  5. Ha nem láttad az előadást, lehetőleg ne mondj (politikai) véleményt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése