A magyar állam születésem óta nyilvántart. Létezem mint adat. Egy kartoték valahol, fogalmam sincs, hol. Papíron is, digitálisan is. Önként regisztráltam. Így hát néhány forintért eladhat a belügyminisztérium bármilyen szpemmernek.
Ez az adat legfőképpen szám, személyi, meg szig.szám, TAJ- és adószám, et cetera.
Nem túl régóta, 1997 óta vagyok magánnyugdíjpénztári tag. Életemben egyszer, 2006-ban elköltöztem. A város egyik utcájából a másikba. Bejelentettem, ahogyan azt kell, volt űrlap és okmánybélyeg, meg földhivatal. A bankom is tudja, hogy máshol élek (még szép, hisz nagyrészt övé a lakás – széljegyzet itt, meg a tulajdoni lapon is).
A PSZÁF most mégis arról tájékoztat, hogy adateltérés miatt aggályos lenne, ha elmondaná nekem, nyilvántart-e mint befizetőt. A pénzintézetem nem aggályoskodik, napra pontos kimutatást ad minden befizetett forintról. És különös módon mindig tudja az aktuális lakcímemet.
Most tényleg ezekre az impotens barmokra bízzam a nyugdíjas éveimet? Amikor egy lakcímváltozást képtelenek négy év alatt átvezetni?
