2010. június 30., szerda

Te bíbelődsz vagy dolgozol?

„Átkozott legyen a föld te miattad, fáradságos munkával élj belőle életednek minden napjaiban. Töviset és bogácskórót teremjen tenéked; s egyed a mezőnek fűvét. Orczád verítékével egyed a te kenyeredet, míglen visszatérsz a földbe, mert abból vétettél: mert por vagy te s ismét porrá leszesz.” A munka tehát – biblikus értelemben – büntetés az embernek, aki eltékozolta jogát, hogy részesüljön az Édenkert jutalmában – hiszen bűne nyomán a jó és rossz tudója lett, amely kizárólagos isteni tudás.

Jézus később így érvel, finomítva az Ószövetség szigorát: ahogy a mezők vadjairól, úgy gondoskodik mennyei Atyánk minden emberről, feltéve, ha ő a mennyeknek országára koncentrál a földi problémák helyett. A mindennapi kenyeret megadja, ahogy megbocsátja vétkeinket is.

A történelmi materializmus viszont éppen ellentétesen látja a folyamatot: a marxizmus egyik központi tétele, hogy az embert a munka emelte ki az állati létből (nem a tűz, nem az eszközhasználat, nem a nyelv) – például Lukács György ontológiájának is központi fogalma a munka. Nem mennyei büntetés hát, hanem emberi létezésünk elengedhetetlen feltétele.

E hagyományokkal erősen terhelt, társadalmilag meghatározott etikájú diskurzusba nehéz beleszólni. Erkölcstelennek hat elmondani, a semmittevés lehet jó érzés, délig ágyban fetrengeni kellemes, beülni egy kávéházba a banki órák alatt üdítő, kézen fogva sétálni valakivel a fák alatt boldogító.

Barkácsolni, bíbelődni, ügyködni, molyolni, gatgetni, ténykedni – ezt szeretek igazán. Csupa olyasmi, ami stresszmentes, ami könnyed, ami érdekes – és amiben nincs egy fillér haszon sem. Mert egyet tudok érteni Lukáccsal abban, hogy kell valami értelmes tennivaló mindig, valami, amivel szellemi, testi és lelki energiákat lehet lekötni, de ugyanígy látom az Ószövetség igazságát – arcom verejtékével, nyűggel, kínnal, hülyeségek torlaszain keresztül keresem a kenyerem.

Te hogy állsz ezzel a kérdéssel? Boldogító, örömteli tevékenységgel keresed a kenyered? Vagy amit tenni szeretsz, és amit tenned kell, eltér?

2010. június 29., kedd

Békekötés önmagammal

Maga az a tény. hogy valaki napról napra hazugságokra kényszerül, hosszú távon elveszi és tönkreteszi az önbecsülését. [...] Olyan volt, mint egy nehéz álom; az ember érzi, hogy ez csak álom, de mégsem tud felébredni, mert ahhoz kellene egy végső nagy erőfeszítés. Én tudtam, hogy nem méltó hozzám ez az életforma, de nem volt erőm változtatni rajta. Úgy gondoltam, hogy ez a végső nagy erőfeszítés talán az önként vállalt halál lenne. Egy nagyon biztonságos öngyilkossági módot kerestem, de végül is egy lassú és kényelmes „megoldást” választottam: az alkoholt. Ami – köztudomású – leépíti az ember lelki és fizikai értelemben egyaránt. [...] Tizenhat éve nem iszom. Tehát kiválóan megvagyok alkohol nélkül is. Akkor valószínűleg nem a k a r t a m [kiemelés az eredetiben – ST] meglenni nélküle.

(Mester Ákos: Magánbeszélgetések közügyekben. Békekötés önmagammal – interjú Darvas Ivánnal. Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, é. n., p. 55.)

2010. június 28., hétfő

The Nervous Breakdown

Even though the fan page shows the book’s cover and its synopsis, and informs visitors that it was published by Simon & Schuster, the vast majority of these supposed “fans” were somehow totally unaware that it was referring to a book at all. They had simply joined because they were fans of the phrase “Shut Up, I’m Talking.”

Vicces _és_ kijózanító történet a fészbúkról.

Elsötétítés

hogyan jutottunk például odáig, hogy egy általános iskolai évzáró ünnepségen a szülők tizenöt perc után nem győzik hallgatni az igazgatónőt. Miközben a gyerekeik csöndben ülnek, ők mocorognak, beszélgetnek, mert kábé annyi ideig tart a figyelmük, amennyi két reklámszünet között el szokott telni.

Fontos, jó írás, érdemes végig is olvasni a kiragadott rész után.

Antitézis

Apám vélte az otthon melegét,
Apám vélte az ünnep örömét,
Apám vélte az apja örökét,
S úgy vélte, ez így lesz szép.

Apám vélte az első éjszakát,
Apám vélte a gyűrű aranyát,
Apám vélte a szavak igazát,
S úgy vélte, ez így lesz szép.

S én vélem, ez így volt szép.

Apám vélte a hős tetteket,
Apám vélte a bölcsességeket,
Apám vélte a szép verseket,
S úgy vélte, ez így lesz szép

Apám nem hitte a hírmondók szavát,
Apám nem hitte Chaplin bánatát,
Apám nem hitte a folyók irányát,
S úgy vélte, ez így van jól.

Én már nem hiszek a szép dolgokban,
Már nem a dalban, a dalban, a dalban.
És nem hiszek a város zajában,
És nem hiszek benne, s magamban.
És nem hiszek a mikrobarázdában,
És nem hiszek a táguló világban.
És nem hiszek a lézersugárban,
És nem hiszek az ezredfordulóban.
És nem hiszek a kvadrofóniában,
És nem hiszek a fegyver halálában.
És nem hiszek a folyóban s a hídban,
És nem hiszek, hiszek, hiszek apámban.

Emlékeztetőnek a tézis: [youtube http://www.youtube.com/watch?v=WeN31vqUAJM?wmode=transparent]

2010. június 27., vasárnap

Te bitangó

Ma párom laptopján netezve erőteljes hiúságom okán ránéztem az oldalamra. Csodálkozva láttam, hogy a szándékaim szerint jobbra folyatott képek külön bekezdésként meredeznek a bejegyzések előtt.

Első körben azt gondoltam, az IE7 újabb inkompatibilitása a hiba forrása, míg rá nem jöttem, a Drupal külön css file-ban foglalkozik az IE lelkivilágával, ahová eleddig nem írtam be a jobbra folyatás kódjait. Hiba immár javítva. Én nem szeretem, hogy nem szeretem, hogy nem szeretem az Explorer bitangságát.

2010. június 26., szombat

Döbbenetes cinizmus

Ügyfelünk a megélhetésüket valószínűsíhetően éppen csak fedező jövedelmükből gépjárművet is fenntart, mely kérelme szerint munkába járáshoz és gyermeke iskolába szállításához nélkülözhetetlen. Adózó hivatkozott ugyan arra, hogy munkába járás költségeit is lassan nem képes viselni, azonban kérelme szerint jelenleg még használja a gépjárművet a munkába járáshoz.  Gépjármű használatával, fenntartásával kapcsolatos magas kiadások nem előzhetik meg az adóhatóság felé fennálló kötelezettségek teljesítését.

Aki előadja: APEH ügyintéző. Aki elszenvedi: Andrassew Iván.

Ellenszer az elmaradó hozzászólásokra

Media_httpblogvilaghu_dcaea

A hulla

Szemben az asszony veres napernyőjét igazgatta a tetőteraszon az asztalon állva. A szél belekapott az önkéntes ejtőernyőbe, az asszony sikoltva zuhant a sokemeletes mélységbe. Lepillantott: a tetem fehéren, terpesztve. Szinte szabályos X formában. A férj bentről, a lakásból nem látott és nem hallott semmit. Mikor kikukkantott, látszott az arcán az ingerült türelmetlenség, hogy még mindig nincs helyén az ernyő.

Esterházy Péter: Kis Magyar Pornográfia (Magvető, 1984., p. 216.)

2010. június 25., péntek

Jaj, ezek a fiatalok...

„Esemeseznek, televízióznak, interneteznek, olyan zajos helyeken járnak, hogy ember nem hallja a másikat, és elvesznek a szép magyar kifejezések, a szavak”

Részlet Schmitt Pál köztársasági elnökjelölt Fidesz frakció előtti meghallgatásából

2010. június 24., csütörtök

Egyelőre nem működik a Twitter–Facebook házasság

Tibor Sarnyai, your Facebook & Twitter accounts are connected!

Tibor Sarnyai


Tibor Sarnyai


alyssamilano's posterous

Alyssa Milano első blogbejegyzése a posterouson. 45 twitter-említés, 14 lájk. Lesz több is, úgy érzem. :)

2010. június 23., szerda

Leveles Blogterem

Ezt kaptam a Blogtertől. Júróp. Meg hájtek. Meg minden. Faszányosos.

---------- Forwarded message ----------
From:
Date: 2010/6/23
Subject:
To:

X-Spam-Checker-Version: SpamAssassin 3.3.1 (2010-03-16) on
       fmx01.freemail.private
X-Spam-FM: spam=Yes, score=6.4, minscore=5.0, bayesscore=0.9426,
       tokensummary=Tokens: new, 34; hammy, 14; neutral, 4; spammy, 44.,
       newbayestokens=96, seentokens=62, spammytokens=44,
hammytokens=14, date=Wed,
       23 Jun 2010 10:41:22 +0200, rbl=, langs=, bayes99=0.942699,
bayes90=0.942690,
       bayes80=0.942680, bayes70=0.942670, bayes60=0.942660, bayes50=0.942650
X-Spam-FM-spam-level: ******
X-Spam-Status: Yes
X-Spam-Score: 6.4
Received: from gw1.blogter.hu (195.228.152.186)
 by fmx01.freemail.hu with SMTP; 23 Jun 2010 10:41:22 +0200
Received: from php2 (php2 [10.0.0.6])
       by gw1.blogter.hu (Postfix) with ESMTP id 87682455DDF
       for ; Wed, 23 Jun 2010 10:41:40 +0200 (CEST)
Received: by php2 (Postfix, from userid 33)
       id 6A75826ED9A; Wed, 23 Jun 2010 10:41:40 +0200 (CEST)
To: unheimlich@freemail.hu
Subject: =?ISO-8859-1?Q?Blogter.hu=20-=20=DAj=20bejegyz=E9s?=
X-PHP-Script: www.blogter.hu/index.php for 127.0.0.1, 193.9.125.34
MIME-Version: 1.0
From: noreply@blogter.hu
Content-Transfer-Encoding: quoted-printable
Content-Type: text/html; charset="UTF-8"
Message-Id:
Date: Wed, 23 Jun 2010 10:41:40 +0200 (CEST)


         

       =C3=A9vi. =C3=ADrt egy = =C3=BAj bejegyz=C3=A9st!        

       

       Az al=C3=A1bbi url-en olvashatod el a bejegyz=C3=A9st

       ht= tp://maszatos.blogter.hu/420525/orokke_-_mondta_a_kislany
       

       

Minden jog fenntartva. Blogter kft. 2008

Képgaléria – delmagyar.hu

Media_httpwwwdelmagya_dzbre

Szomorú vagyok. Megszűntek a remek kontextusfüggő reklámok. Új galéria van. :)

Nyílzápor

Ijasztalalkozo_2010_pr_1

Hát nincs nekünk egyébként is elég bajunk a záporokkal?

2010. június 22., kedd

Sokkoló csábítási titkok(?)

„Neked és a leveleidnek köszönhetően olyan gyönyörű lányok rajonganak értem, hogy az néha már hátborzongató. Igaz, járás szinten még dolgozni kéne, ellenben olyan társaságot nyújtok a csajok számára, amit nem szívesen nélkülöznének, hogy már így belekóstoltak a dologba.” Dávid

Szerintem: ez a mitikus Dávid pro primero jó felépítésű. De ronda a feje. Gazdag. De nincs hozzá ízlése. Méretes a hímtagja. Ám „járás[i] szinten” is toronymagasan a legostobább a környéken.

Interjú a parlamenti sajtóbizottság elnökével

hülye emberek a parlamentben is elég komoly obstrukciót tudnak véghez vinni, a jelenlegi Házszabály keretek között is.

A sok egyéb blődség között szinte fel sem tűnik, hogy lehülyézi képviselőtársait.

A paplan alatt

Szorolap_civilekejszakaja

http://tudatosvasarlo.hu/programajanlo/1417

ÁGOTA Tábor

Tisztelettel hívjuk meg Önt (Önöket) az ÁGOTA® (Állami Gondoskodásban Élő és Veszélyeztetett Fiatalok Támogatásáért) – szegedi székhelyű, országos, közhasznú, nonprofit – Alapítvány által, idén XIV. alkalommal megrendezésre kerülő, 130 fő állami gondoskodásban élő gyermek részvételével megvalósuló rendezvényünk, a XIV. ÁGOTA® Tábor, Az Állami Gondoskodásban Élők Országos Találkozójának Megnyitó ünnepségére.

Megnyitó ünnepség időpontja: 2010. július 22. 14:00
Megnyitó ünnepség helyszíne: Kazinczy Ferenc Általános Iskola, 6756 Tiszasziget, Május 1. u. 21.

Rendezvényünk paraméterei:
Tábor időpontja: 2010. július 21. – július 31.
Tábor helyszíne: 6756 Tiszasziget, Május 1. u. 21.
Résztvevői létszám: 200 fő – 130 fő állami gondoskodásban élő gyermek és fiatal az ország minden megyéjéből, és 70 fő karitatív önkéntes

Az Országos Találkozó felkért védnökei:
Felkért Fővédnök: Bodó Imre, Tiszasziget polgármestere
Felkért Védnökök: Dr. Kiss- Rigó László, Szeged- Csanád Egyházmegye Püspöke, Dr. Lukács János, Csongrád Megyei Rendőrkapitányság vezetője

Alapítványunk Magyarország összes megyéjében támogat gyermekotthonokat, árva és családból kiemelt gyermekeket, veszélyeztetett fiatalokat. Segítségvállalásunk szociális, pedagógiai, és élményprogramok formájában valósul meg már 14 éve. Az ÁGOTA® alapítója és az országos találkozó vezetője Kothencz János, aki maga is állami gondoskodásban nőtt fel. Az Ő munkásságán felbuzdulva, napjainkban már több száz karitatív önkéntese van az alapítványnak, akik az idei rendezvényen is 10 napon keresztül ingyen, önkéntesként segítenek és vigyáznak a 130 gyermekre, igyekezve egy kis színt varázsolni szürke hétköznapjaik közé. A megnyitó napját követően több száz élmény és segítő program lesz egészen 2010. július 31- én reggelig.

Az Önök közvetítésével nemcsak az állami gondozottakkal való törődés társadalmi fontosságára, hanem nehézségeikre is fel tudjuk hívni a figyelmet.
Ebben kérnénk Önöket, közreműködő partnerként.
Érdekességként, tájékoztatjuk Önöket arról is, hogy valamennyi állami gondozott fiatalt ingyen látjuk vendégül erre a tíz napra, azaz a gyermekotthonoknak semmilyen költségébe nem került a rendezvény. Önkénteseink közt pedagógusok, egyetemi hallgatók, szociális munkások, pszichológusok, orvosok és valaha maguk is állami gondoskodásban felnőtt emberek vannak.

clip_image0011.png
ÁGOTA Alapítvány (Állami Gondoskodásban Élő és Veszélyeztetett Fiatalok Támogatásáért Alapítvány)
ÁGOTA Foundation (“Foundation for the support of children living in the governmentally-run orphanages and youths exposed to endangered conditions”)
Cím/Address:: 6722 Szeged, Kossuth Lajos sgt. 29. III. em.
Tel/phone: 06-62/483-446; 06-30-670-9226; 06-30/6709-227
kozpont@agotaalapitvany.hu
www.agotaalapitvany.hu
Adószám: 18469336-1-06
Bankszámlaszám: 11735005-20499220
SWIFT Code (BIC): OTPVHUHB
IBAN: HU91 1173 5005 2049 9220 0000 0000
Address: 6722 Szeged, Kossuth Lajos sgt. 29. III. em.
Phone/fax: 00-36-62-483-446, 00-36-30-670-9227
Bank account: OTP Bank 11735005-20499220

2010. június 20., vasárnap

Haláltánc-ballada

Ott ült a Császár. Dús hajában
hét csillag volt a diadém.
Rabszolganépek térden állva
imádták, barna köldökén
a Göncöl forgott, válla balján
lámpásnak állt a holdkorong:
de a bohóc sírt trónja alján:
„Mit sírsz” – rivallt reá – „bolond,
nincs szív, mit kardom át ne járna,
enyém a föld!”... S hogy este lett,
egy csontváz tántorgott eléje
s elfutta, mint egy porszemet.
– Kényúrként éltünk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Gót ablakokban sírt az Orvos:
„Uram, nektárod merre nő,
amely ír minden kínra s melytől
meggyógyul minden szenvedő?”
S az nyílt: keszeg magiszter
táncolt végig a szobán,
kezében mély ólomkehelyből
kínálva színtelen borát:
„Igyál, e nedv hűs, mint a – mámor,
s nincs seb, mit hegged nem takar,
igyál, testvér; e mély pohárból,
csupán az első korty fanyar.”
– Kontárok voltunk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

A kútkávánál állt a Gyermek,
szakadt gyolcsingecskében, s rőt
topánban, s nézte lenn a vízben
képét, mely játszani hívta őt:
...„Ha jössz: a holdleánytól este
a cukrot süvegszám kapod,
s minden pirosló reggelente
békákon ugráltunk bakot.”
„Jövök már!” – szólt, s a víz lenn nyálas
siklót dagasztott zöld hasán,
míg a halál vihogva vitte
anyjához a vörös topánt.
– Balgán játszottunk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Repedt tükrénél állt a Céda:
„Hajamnak árja még veres,
miért, hogy már a régi léha
seregből már senki sem keres?
Ölem még izzó csókra éhes,
mellem rózsája még kemény...”
S az ablakon röhögve lépett 
be az utolsó vőlegény:
„Hopp, Sára, hopp gyerünk a táncra,
ma: holt szerelmeid torán
hadd üljön nászlakomát lárva
ágyékod hervadt bíborán!”
– Buján fetrengtünk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Éjfél borult a háztetőkre,
s kuvikhang szólt a berken át,
midőn a Bankár útnak indult,
elásni véres aranyát.
Az útkereszten vasdoronggal
hét ördög várta s a Halál;
s mikor kardot rántott, a csontváz
fülébe súgta: „Mondd, szamár,
szamár, mit véded még a pénzed?
Meghalsz s a kincsed elviszem,
s a kincs helyett eláslak téged,
akit nem ás ki senki sem.”
– Kufárok voltunk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Aranypárnáin ült a Dáma,
s üvöltve sírt: „ne még, ne még”,
de ő már átkarolta drága
csípői karcsú, gót ívét,
„engedj csak még egy lanyha csókot,
meg egy gyönggyel kivart ruhát,
engedj csak még egy buja bókot,
még egy szerelmes éjszakát” –
de ő, rút foltot vetve mellén,
mely, mint rákseb, egyre nőtt,
fehér testét nyakába vette
és vitte, vitte, vitte őt.
– Tunyán henyéltünk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Tüzénél állt az Alkimista,
s óráját nézte, mely lejárt.
„Isten vagy ördög: egy napot még,
amíg megoldom a talányt,
a végső, nagy talányt, amerre
görebjeimnek ezre vitt,
csak egy napot, mert megfejtem,
megfejtem holnap alkonyig.”
„Nem fejted” – szólt a hang – „ nem fejted”
s vállára vette jéghideg
kezét, míg felrobbant a lombik:
„Aludni mégy most, mint a többiek.”
– A Titkot űztük mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Pestis-csengőkkel jött dögvész,
s a reimsi szentegyház előtt
húsvétvasárnapján derékon
kapta a hájas Püspököt:
„Néked szereztem ezt a nótát,
gyerünk nagyúr! Csengőm csörög –
légy pápa vagy próféta, rózsás 
hajnalködökbe öltözött,
légy szent püspök, vagy rút eretnek
ki ég a máglya kormain,
misézhetsz lenn – én fenn nevetlek
a dómok csonka tornyain!”
– Álszentek voltunk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

A vén Paraszt már tudta s várta
alkonytájt kinn az udvaron:
„Görnyedt testünknek nincsen ára,
s úgy halunk meg, mint a barom.
Kaszás testvér! Sovány a földünk!
könyörgöm: egyet tégy nekem:
ha elviszel, szórd szét trágyának
testemet kinn a réteken!”
Ő rábólintott s vitte lassan,
s úgy szórta, szórta, szórta szét,
mint magvető keze a búzát,
vagy pipacsot az őszi szél.
– A földbe térünk mindahányan,
s az évek szállnak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

François Villon (Faludy György)

2010. június 19., szombat

A holnap háza

„Gyermekeitek nem a ti gyermekeitek. Ők az Élet önmaga iránti vágyakozásának fiai és leányai. Általatok érkeznek, de nem belőletek. És bár véletek vannak, nem birtokaitok. Adhattok nékik szeretetet, de gondolataitokat nem adhatjátok. Mert nekik saját gondolataik vannak. Testüknek adhattok otthont, de lelküknek nem. Mert az ő lelkük a holnap házában lakik, ahová ti nem látogathattok el, még álmaitokban sem. Próbálhattok olyanná lenni, mint ők, de ne próbáljátok őket olyanná tenni, mint ti vagytok. Mert az élet sem visszafelé nem halad, sem meg nem reked a tegnapban. Ti vagytok az íj, melyről gyermekeitek eleven nyílként röppennek el. Az íjász látja a célt a végtelenség útján, és ő feszít meg benneteket minden erejével, hogy nyilai sebesen és messzire szálljanak. Legyen az íjász kezének hajlítása a ti örömetek forrása, mert Ő egyként szereti a repülő nyilat és az íjat, amely mozdulatlan.”

Nyenyere

Media_httpasvainfowpc_vbbij

Bírom én a nyenyerét, de már nekem is sok kicsit, ami a torrentszerverek aktuális lefoglalását kíséri. Fogunk ezek után akkor a kurvafuttató striciknek, a kábítószercsempészeknek, vagy a doppingvétséggel győző sportolóknak is drukkolni?

2010. június 16., szerda

Válság a médiában – támogassuk a szakszervezetet?

A MÚOSZ Elnöksége ezúton szólítja fel a kollégákat a létező, több tucat szakmai szervezet, a szakszervezetek és az érdekvédelmi szervezetek – bármilyen beállítódásúak, profilúak legyenek is azok – támogatására, akár újak létrehozására, a szakma önvédelmi képességének javítására.

Nem érzik már azt is hihetetlen öngólnak, hogy több tucat érdekvédelmi(?) szervezet van? Tegye fel a kezét, akiért bármit is tett, mondjuk, a MÚOSZ! Mi a francról beszélnek itt?

2010. június 15., kedd

Konzerv koncert

Clip_image001

Az ÁGOTA Alapítvány harmadik alkalommal rendezi meg a „Konzerv koncertet”, ahol tartós élelmiszer a belépő. A tartós élelmiszereket az alapítvány által támogatott állami gondoskodásban élő, hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok javára juttatják el.

III. Konzerv koncert 

2010. június 18., péntek 19:00 órai kezdettel
Helyszín: GARABONCZIÁS BOROZÓ (Szeged, Kálvária sgt. 9-11.)
Fellépők: Variola, Mors Silens, Esőtáncos, Mentál Genezis
DJ: Esőtáncos vs Dark Rose
Belépő: tartós élelmiszer (konzerv, tészta, UHT stb.), melyet árva gyermekek megsegítésére ajánlanak fel a szervezők az ÁGOTA Alapítványnak

2010. június 14., hétfő

Fordában

Kora reggel van, nyomott, álmos fejek utaznak a buszon. Döccen a járat, pedig az aktuális megálló üres. A sofőr az ajtót sem nyitja ki, ehelyett az eddig összegyűlt pénz számlálásába fog. Persze, mert a menetrend szerint 6 óra 53 perckor kell ennél a megállónál lennünk, jelenleg pedig 6 óra 51 perc van. Tehát várunk.

Várunk egy hölgyre. Ebben a faluban alszik, de a városban dolgozik, a bankfiókban. Az egyik sofőr rokona. Tisztában van tehát a fordával. Neki joga van 53-ra a megállóba érni, és ezt ki is használja. A buszon az utastéri óra mutatja az időt. Senki nem szól, de több tucatnyi szempár nézi, ahogy a digitális számlap továbbgördül. Megszokták, hogy ezen a vonalon nemcsak váró utas, hanem váró busz is van. Külön tanulmány azok reakciója, akik újak még az ingázásban. De ma nincs ilyen, rutinos rókák vagyunk mind.

Az óra átugrik az 53-asra, a sofőr lassan betolja a kasszát. Körülnéz, vált, index, majd lassan fordul ki a megállóból. Alig néhány méter után a hölgy is kifordul az utcából. A busz azonnal fékez, aztán visszatolat. A hölgy felszáll, biccent, leül az első szabad székre: 6 óra 54 perckor folytatjuk az utazást.

2010. június 12., szombat

Támogatott hippiség

Tegnap fiatal greenpeace-es aktivisták egy rendszeres anyagi támogatásról szóló, szabályszerű szerződés kitöltésére próbáltak rávenni a sétálóutca hőségében. Egy anarchista, rendszerellenes hippi mozgalommal összefér a nyárspolgároktól érkező havi rendszeres banki átutalás förmedvénye?

Kopogtatás nélkül

Ha megszeretlek,
kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg.
Szalmazsákomra fektetlek,
porral sóhajt a zizegő szalma.

A kancsóba friss vizet hozok be néked,
cipődet, mielőtt elmégy, letörlöm,
itt nem zavar bennünket senki,
görnyedvén ruhánkat nyugodtan foltozhatod.

Nagy csönd a csönd, néked is szólok,
ha fáradt vagy, egyetlen székemre leültetlek,
melegben levethetsz nyakkendőt, gallért,
ha éhes vagy, tiszta papírt kapsz tányérul,
amikor akad más is.
Hanem, akkor hagyj nékem is,
én is örökké éhes vagyok.

Ha megszeretlek,
kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg,
bántana, ha azután sokáig elkerülnél.

2010. június 11., péntek

Szerepjáték

– Győztünk! – szaladt be egy sötét öltönyös kölyök. Dermedt csend követte a bejelentést. „Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk” – idézte Mikes Kelement a bajsza alatt az asztalt körülülök egyike.
– Mit fogunk most csinálni, főnök? – kérdezte az alvezér halkan. Nem kapott választ.
A kölyök nem bírta tovább:
– Hát megvalósítjuk a terveinket! Most semmi nem áll utunkba! Ez a bizalom minden nehézségen túlsegít! Hiszen...
– Eh, elhallgass! – intett a főnök. – Minden, amit eddig mondtunk, nettó baromság, ti is tudjátok – folytatta. Arcán szokatlanul fénylett az izzadtság.
– De valamit azért csinálni kell – felelte az alvezér.
– Hát valamit majd csinálunk. Van még időnk, nem? – replikázott ingerülten a főnök.
Egy titkár lépett be. – Elnök úr, telefonhoz hívják. Brüsszelből.
Az elnök elsápadt, de igyekezett határozott arccal felállni.
– Legfeljebb majd elmondják ők, hogy mi mit tegyünk – mondta.
– Na, ja – bólintott az alvezér. Ebben maradtak.

Az üzletberendezés

:))

2010. június 9., szerda

A Twitter nekrológja

Services will be held this afternoon, with a eulogy delivered by Ashton Kutcher. You may check in on Foursquare, but will not be able to alert anyone.

Klassz! :)

Közösségi média a zeniten túl

Tetszetős elméletet vázol Váraljay Gábor a blogján, Csepeli Györggyel is megtámogatva, ám néhány kételyét becsületesen zárójelbe téve. Jómagam azonban nem gondolom, hogy a generációs út megfordult volna: az idősek ma is többet tudnak, mint a fiatalok, érdemes tudásukra támaszkodni.


A közösség egy megöregedett tagja az írásbeliség előtt a törzs emlékezete lehetett (nyilván ezért gondoskodtak róla, ahelyett, hogy a sorsára hagyják). A Gutenberg-galaxisban az élmény és a megélt tapasztalat lett az, amellyel az idősebbek többek lehettek. Bár Marquez azt mondja, élményeket és tapasztalásokat, azaz magát az életet keressük az olvasásunkban, ahhoz, hogy valóban plasztikus legyen ez az élmény, minimum Marqueznek kell lenni a szerzőnek. A könyvek – ahogy Eco regényében a Borgesről mintázott szerzetes kifejti – a jelenkor felé haladva az időben egyre inkább más könyvekről szólnak, mint az úgynevezett valóságról.


A szüntelen technikai fejlődés kétségtelen, nem kérdés, hogy folyamatos lépéshátrányban van az emberiség egy jelentős része, ami az információt illeti, de az információ – bár birtoklása felmérhetetlen előny – nem minden. Az információkat a tapasztalat, az átélt valóság hitelesíti, szervezi rendszerbe. Idősebb társainktól a világ komplexitását, az emberi helyzetek optimális megoldását tanulhatjuk meg ma is. Talán kínos ezt leírni, de a közösségi média, a blog, az internet sok mindent hozzáadhat az élethez, de nem ad valódi élményt, valódi társat, valódi tapasztalatot. Zörej, amelyben számtalan érdekes, hasznos, anyagilag is izgalmas tény van, de nem az élet. Az valahol máshol van.


Zárógondolat: azzal, hogy a marketing leírta az ötvenes, hatvanas korosztályt, véleményem szerint hatalmas bakit követett el: ezek a beért, sokszor sikeres, utódaikat már biztos helyen tudó emberek hajlandóak igen drága termékekért is pénzt adni. Nyilvánvaló, hogy nem impulzív vásárlók (hiszen emlékeznek arra, hogy nem is olyan régen cipőt, öltönyt és táskát emberöltönyi időre vásároltak, nem egy szezonra), de ettől még a fogyasztói társadalom szerves részei. Van helyük a nap alatt, ahogy van helyük a világhálón és a közösségi médiában is. 

Protokontrolltalanul

A távbeszélő hőskorában az etikett egyértelmű volt: aki hívott, annak kellett bemutatkoznia, hiszen ő – eltekintve a hibáktól – tudta, hogy kit hív. Ma, amikor a telefonszámok a háttérbe vonultak, és inkább személyeket hívunk, a bemutatkozás erősen az apályát éli. A standard kérdés a nem zavarok, a tudunk-e beszélni lett. 


Ma belefutottam egy telefonos helyzetbe, ahol elsőként azt kérdeztem, tudunk-e beszélni, a jóváhagyás után pedig a tárgyra tértem. Pontosan tudtam, kit hívok, és abban a hiszemben voltam, a hívott is tudja, ki vagyok, hiszen jó előre számot cseréltünk. 

Ő viszont visszakérdezett: bocs, kivel beszélek? Kiderült, nem mentette el a számom, ezért halvány lila fogalma sem volt, ki kérdezi, hogy megjelent-e végül a cikke.


Úgy tűnik, az etikett mindig etikett marad, és egy úriembernek igyekeznie kell minden körülmény között betartani a megfelelő protokollt.

Aki még nem tudná...

A Facebook amerikai alapítású ismeretségi hálózat, amely 2004. február 4-én kezdte működését. A rendszerbe meghívás nélküli, egyszerű regisztrálással lehet bekerülni (szemben a meghívásos magyar iWiW-vel). A felhasználók városok, munkahelyek, felsőoktatási intézmények vagy régiók (például Magyarország) által szervezett közösségekhez csatlakozhatnak, és érhetnek el bennük másokat (a saját hálózaton belül a mások adatlapja részleteiben is látható, míg más közösséghez tartozó felhasználó adatlapja nem).

Szemben a magyar... meghívásos alapon...

Vegyen egy jó szót!

Magyar írók és költők kézzel írt szavait vásárolhatják meg az érdeklődők többek közt három konzervért az Ünnepi Könyvhét ideje alatt – csütörtöktől hétfőig – az Írók Boltjában és a Liszt Ferenc téren. A MÚOSZ Szolidaritás Alapítványa és az Írók Boltja közös akciójának keretében június 8-án, kedden jótékonysági szó- és kéziratárverés lesz.

2010. június 6., vasárnap

Lökd ide a sört...

A Soproni a vendéglátóhelyek mellett a sörfogyasztók oktatását, tájékoztatását is fontosnak tartja, hiszen ahhoz, hogy a csapolt sör minősége javuljon, és egyre jobb legyen, arra is szükség van, hogy maguk a fogyasztók is tisztában legyenek azzal, miként kell szakszerűen sört csapolni, így ezt a minőséget várják el az éttermekben, kocsmákban, szórakozóhelyeken.
via ftl.hu

... de figyellek ám, hogy lököd!

Tippelj, ki mondta ezt

„A mi rendszerünkben nem kérünk embereink kezdeményezéséből... Csak azt várjuk el tőlük, hogy engedelmeskedjenek kiadott parancsainknak, és azt tegyék, amit mondunk nekik, és ezt gyorsan tegyék meg.”

Hazánk, Albion

Ha majd a bíró mindig jól ítél,
ha lesz majd elég pénz mindenkinél,
ha majd nem szól a szánkon rágalom,
nincs zsebtolvaj, hol nagy a forgalom,
ha tiszták lesznek a bankügyletek,
kurvák, stricik templomra gyűjtenek,
Akkor hazánk, Albion
összeomlik, úgy bizony.

(Shakespeare: Lear király. Nádasdy Ádám fordítása)

Ha bíró minden ügyben jól itél,
S lovag, nemes adósság nélkül él,
Ha nyelven többé pletyka nem repes,
S a zsebmetsző tolongást nem keres,
Ha pénzén uzsorás földet mivel,
S keritő, kurva templomot emel:
Akkor lesz Albion
Zavarral teljes hon.

(Shakespeare: Lear király. Vörösmarty Mihály fordítása)

Túró Rudolfok - Böff Evangéliuma

addig mindenki vár, mint Godot-ra a regényszereplők.

Blogketrecbe kiemelt blogból kell hát megtudni, hogy Beckett regényben is megírta Godot-t? Dráma!!! :)

2010. június 5., szombat

A hosszú élet egyik titka

Részlet egy mindennapos párbeszédből:
– Hogy hívják?
– X. (de lehetne Y., Z., Q. vagy bármely név a naptárban).
– Volt egy ilyen nevű a [tetszőleges helyi munkahely az elmúlt 50 évből]-ban/ben. Borzasztó alak volt, mert...

Tartalom nélkül

Interjú Iszák Jucival



Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4

Ki vagy kik inspiráltak, illetve volt-e olyan esemény melynek hatására elkezdtél kosarazni?

válasz: Testnevelő tanárom az általános iskolámban A csoportos kosárlabdázó volt .Ő szeretette meg velem ezt a játékot.

 Pályafutásod során melyik csapatokban játszottál, hogy kerültél oda?

                válasz: Játszottam a Fradiban 4 évet, majd miután megszűnt szakosztály a BEAC-ban ötöt, aztán Szegeden 2 évet ,a Vasasban egyet, tavaly Győrben pattogtattam.

  Hogyan kerültél a Fradihoz?

válasz: 14 évvel ezelőtt a testnevelő tanárom vitt el a Csata utcába Iván Krisztához. Idén meg visszahúzott a „fradiszív” J!

 

Milyen céljaid vannak a 2009/10-es szezonban a csapatnál?

válasz: Örülnék, ha minél többet tudnék segíteni a Csapatnak, hogy közösen elérjük a kitűzött célokat!

 Szerinted milyen eredménnyel zárhat a csapat, mit vársz „magatoktól”?

válasz: Szeretném, ha a csapat A csoportba feljutó helyen végezne a bajnokságban,de egy bajnoki ünneplés sem lenne ellenemre J!

A Facebookon keresztül kerültem az új NBI-es női kosárcsapat, a Fradi oldalára. A zöld-fehér, megjelenésében tisztességes honlapon itt-ott rémületes tartalmak (lásd idézett fent) ugranak elő.

Sok hiba, baki van a szegediek honlapján is, tudom, de ha észreveszem, irtom ezeket. Valahol baj, ha a fejlesztők ennyire magára hagyják a tartalmat előállítókat (aki, akik a jelek szerint egyébként sok más mellett látják el ezt a feladatot). Például illene leszoktatni őket arról, hogy Worddel zúzzanak be szövegeket a lapra. Persze az sem ártana, ha interjúba egyáltalán nem írnánk bele smiley-kat.

Vagy kínos kicsit a nem Bezier-görbével, hanem hamar-hamar MagicWanddel körülvágott képeken ottmaradó háttérmaszat.

Apróságok, persze. De érdemes irtani ezeket, mert minden hiába (facebook, twitter, honlap), ha a tartalom riasztó.

Példátlan-e Isten?

”my, Naród Polski – wszyscy obywatele Rzeczypospolitej,
zarówno wierzący w Boga
będącego źródłem prawdy, sprawiedliwości, dobra i piękna,
jak i nie podzielający tej wiary,
a te uniwersalne wartości wywodzący z innych źródeł,
równi w prawach i w powinnościach wobec dobra wspólnego – Polski”

”We, the Polish Nation – all citizens of the Republic, both those who believe in God as the source of truth, justice, good and beauty, as well as those not sharing such faith but respecting those universal values as arising from other sources, equal in rights and obligations towards the common good – Poland”

„Mi, a Lengyel Nemzet – a Köztársaság minden polgára, azok, akik hiszik, hogy Isten minden igazság, igazságosság, jóság és szépség forrása, és azok is, akik nem osztoznak ebben a hitben, de elfogadják ezeket a számukra más forrásokból eredő egyetemes értékeket, egyenlő jogokkal és kötelezettséggel rendelkeznek a közjó irányába, amely Lengyelország.”

„Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni, hazánkért és a magyar nemzet egészéért…”

2010. június 4., péntek

Az IMF mi vagyunk

The International Monetary Fund gets the bulk of its loan money from its member countries. It operates essentially like a global credit union — member countries pay into the IMF when they join, and the IMF taps those resources supplied by the 186 countries when it needs to provide loans to a country facing economic difficulties.

When a country joins the IMF it is assessed a "quota" that is broadly based on its relative size in the world economy. A country normally pays one-fourth of that quota in the form of a widely accepted foreign currency such as the U.S. dollar, the Japanese yen or the British pound. The remaining three-quarters of its quota can be paid in the country's own currency.

It is primarily from these quotas that the IMF gets the resources to make loans to countries in trouble, although it can also tap other resources, such as special borrowing arrangements it maintains with wealthy nations, including the United States.

The U.S., as the world's largest economy, is the biggest contributor to the IMF with a quota of 17.09 percent. That support totals around $54.8 billion at the current exchange rate for the dollar. That is the size of the contribution the United States has made to the IMF that the agency can draw upon to support its various loan programs.

The second-largest contribution comes from Japan, the world's second largest economy, with a quota of 6.12 percent.

The quota percentage roughly represents the size of the contribution the U.S. makes to various IMF programs, including the IMF's emergency loans such as the one to Greece.

The IMF's three-year loan to Greece totals 30 billion euros, roughly $39 billion. It is part of a total support package for Greece of 110 billion euros or about $145 billion. The biggest part of the support is being provided by the 15 other nations that, along with Greece, share the euro currency.

Marty Crutsinger

AP Economics Writer

Washington

Mégsem árt néha oszlatni a minden bankár neoliberális bolsevik zsidó mítoszt.

Orbán a hírekben

The euro slumped to near $1.20 amid concern the debtcrisis will worsen after a spokesman for Hungarian PrimeMinister Viktor Orban said his nation’s economy is in a “verygrave situation” and press reports fueled speculation oftrading losses at French bank Societe Generale SA.

Mer' a zsidók megint machinálnak. Most kavarja, vagy nem kavarja, kérem szépen? (...)

Gondolatok: Versailles és Trianon madártávlatból

Ennek ellenére, 90 esztendő elteltével, a hazai közhiedelemben még mindig erősen él az az önsajnálat, miszerint „mindenki minket bánt”, „mi vagyunk, akik a legtöbbet szenvedtük” (és szenvedünk), és akiktől „a legtöbbet vették el”, sőt egyenesen „elrabolták”. Jó volna, ha e bús-borongós hangulatkeltők és követőik körbenéznének Európában, például az I. világháború békediktátumait sokkal jobban megszenvedett többi vesztes portékáján. Vajon ők hol tartanak manapság az önsajnálatban?

Fontos és jó írás a 90 évvel ezelőtti dolgokról.

2010. június 3., csütörtök

Adat- és kármentés

– Pista, van nekünk merev lemezünk? – kérdezte az asszony, miután kihalászott egy színes prospektust a sárból.

– Már semmink sincs – felelte rezignáltan a férfi, majd feljebb húzta a nadrágszárát, hogy ne érjen bele a vízbe.

– Tudhattam volna: bármi is az, ami merev, ahhoz neked nem lehet közöd – kuncogott a nő.

– Mit akarsz, asszony? – mordult a férfi.

– Ez itten azt írja: ingyenes adatmentés vállalnak merevlemezről az árvízkárosultaknak. Jelentkezni kéne.

– Minek?

– Mer’ ingyé van. Jó lesz az valamire. Hát adatunk az csak van, nem?

A férfi megvakarta a fejét.

– Anyám neve, születési év…, ja, asszony, csak mondasz te valamit. De mit kell azon menteni?

– Nem tudom, de az biztos, néhány jó merev lemez kelleni fog az új gunyhóhoz.

– Szentigaz.

– Azt is írja itten, hogy utánanéznek, tényleg az árvíz rontotta-e el a merev lemezt. Meg, hogy ne fújjuk hajszárítóval. Te, Pista, van nekünk hajszárítónk?

– Egyszer Hajdúszoboszlón az uszodában már láttam olyat, nagy vörös fénye volt. Nem is értem, ki lenne olyan bolond, hogy a lemezt azzal fújkálja.

– No, akkor jelentkezünk merev lemezért?

– Mindenképpen. Kár, hogy a kispostát is épp tegnap vitte el a víz…

2010. június 2., szerda

Találjuk ki Közép-Európát? - A Trianon-trauma I.

A kiadómba, a Pesti Kalligramba, véletlenül betért egy kitűnő, művelt ember, egyébként antikvárius. Egy kolléganőmnek, aki dunaszerdahelyi, kifejtette, hogy egy dolog miatt haragszik a Bugárékra, illetve a Magyar Koalíció Pártjára: mert volt két nap, amikor a köztársasági elnök és a miniszterelnök is távol volt Szlovákiától, és az alatt simán meg lehetett volna oldani, hogy visszacsatolják ezt az országot.

Mészáros Sándor meséli ezt.

Kognitív disszonancia

– Borzasztó ez a sok eső – szólít meg a hölgy a buszon.

– Az – felelem neki. Szemüveges, ápolt, konszolidált nyugdíjas nő, nagy cekkerrel. Akár a nagymamám is lehetne.

– Tudja, arra is gondoltam – folytatja –, hogy ez nem véletlen. Ezt valakik csinálják. Az új kormánynak nagyon magas ellenségei vannak. Azok már meg tudják oldani. Fellőnek valamit a felhőbe, hogy essen az eső.

– Remélem, ez nincs így.

– Elvileg lehetséges. Ma elvileg már minden lehetséges. Ideküldik a felhőt, hogy áztasson bennünket. Hogy baj legyen.

– Nem hiszem, hogy ezt képes lenne bárki elérni, de nem értek hozzá.

– Ez vegyi háború, higgye el. Belelőnek a felhőkbe, hogy essen az eső. Ennyi eső nem esik magától. Azért csinálják, hogy ne legyen a magyar embernek hol lehajtania a fejét, ne legyen váltás ruhája, étele. Mert az a legfontosabb. Mindig ezt mondom én is, hogy nem kell nekem semmi, csak egy ágy, ruha, amit hordhatok, meg étel. No, itt leszállok, viszontlátásra!

– Viszontlátásra!

Engem még tanítottak

Faludy György: Engem még tanítottak
Engem még tanítottak; és te
tudod, mit hol keress; korán
születtünk; újabban hülyéket
nevelnek ki az iskolán.
Így választottunk, nagyravágyók,
tanulást, tiszta ágyhelyet,
szegénységet és szabadságot
bőség és pusztulás helyett.
Kortársainktól egyre messzebb
kerültünk. Szólj, s nem értenek meg.
Mit kezdünk velük itt az elnyűtt
bolygón, hol közös az utunk?
A gondjaikat vállra vesszük,
örömeiktől elfutunk.

2010. június 1., kedd

Búcsú

A főszerkesztővel lezajlott mai, egyébként baráti hangvételű levelezés után a mai nappal elköszönök a Sztereotól. Ezt a munkát ebben a formában nem tudom, s nem is kívánom tovább folytatni: a júniusi lapszámot már nem fogom átnézni.

Együttműködésünk nem kezdődött túl jól, hiszen mástól tudtam meg a váltáskor, hogy a kiadó nem kíván velem dolgozni (bár vele személyesen a mai napig nem találkoztunk, de ez nyilván az én hibám is), aztán kiderült, mégiscsak kíván. A munka feltételeit korrektül közölte, ezeknek igyekeztem megfelelni – az én hibámból a lap nem csúszott. Hozzáteszem, a teljes, nyomdakész Sztereot az elmúlt időszakban egyetlen egyszer sem láttam, ezért a teljes lapért soha nem tudtam felelősséget vállalni. Azokat a részleteket, amelyek eljutottak hozzám, a magam esze szerint, becsületesen korrektúráztam.

A főszerkesztőtől kapott mai információk szerint ez a munka sosem érte el az a minőségi szintet, amelyért honorárium járt volna. Belenyugszom ebbe a döntésbe, bár furcsállom tíz év újságírói, szakmai tapasztalat, egy blogversenyt megnyert blog és egy önállóan kiadott, tudományos igényű könyv birtokában. De csodálkozásom pillanatnyi, hiszen készséggel elismerem, hogy vannak szép számmal, akik nálam jobbak.

Bízom benne, ezek az általam nem ismert, tehetséges fiatalok elvégzik majd a munkámat, és megérdemlik a korrektori honoráriumot is.

Tisztelettel kérem ez úton a főszerkesztőt, hogy nevem távolítsa el a Sztereo impresszumából. A szerkesztőségnek további jó munkát, sikeres lapszámokat kívánok.

Tisztelettel:
Sarnyai Tibor

A bölcsész lakást hirdet

Az ingatlan.com honlapon ugyanis egy lelkes ismeretlen úgy akarja kívánatossá tenni óbudai panellakását (!), hogy kisebb értekezésbe kezd a genius loci-ról, vagyis az egykori Aquincumról. Hiába, így mindjárt más! Ki bánja akkor a papírfalakat, a szűk liftet meg a betondzsungelt, ha elmerenghet azon, hogy itt egykor legionariusok masíroztak!