Valamely kideríthetetlen oknál és az imperialisták kitartó
aknamunkájánál fogva Rákosi lejjebb ereszkedett a népszerűségi listán.
Mátyás épp egy békenagygyűlésre készkődött, s a hivatalos emberek
mindent elkövettek, hogy a fogadtatás minél fényesebben üssön ki. Gerő
elvtárs fölkérte Déry Tibort, mondjon neki valami tervet a
fogadtatáshoz, ne kerüljön valami sokba, a főtitkárt lepje meg, s a
népnek is örömet szerezzen.
Déry, aki igen nagymérvű volt akármilyen helyzetben, kelletlenül
vállat vont, s odavetőleg mondta, nem tudok semmit. Egy kis szünet
után elkezdte, tán mégis. Gerő örömtől sugárzó szemekkel biztatta,
nos, nos?
A drága Mátyás a hídon hajtat át?
Da.
Tehát a hídfőnél arra a két oszlopra?
Da, da.
Akkor az egyikre akasztasd fel Farkas Mihályt, a másikra magadat. Nem
is kerül valami sokba, a drága embert meg fogja lepni, s a népnek is
örömet szerez. Ezzel vette a kalapját, és távozott.
Megtörtént-e ez a beszélgetés vagy sem, azt nem tudhatom, de hogy
közbeszéd tárgya volt, s minden magyar ember örömmel hallotta: az már
szent igaz. Esterházy Péter: Kis Magyar Pornográfia
